Accio Libris!

A Roxfort sokunk második otthona. Vágyunk a varázslatos tantermekbe, a kényelmes közös helyiségekbe, a zegzugos folyosókra és legfőképpen a barátokra. Mindig úgy éreztem, hogy a négy tulajdonság: a bátorság, hűség, leleményesség és a tudásvágy egyensúlyt visz az iskolába, ahol bármelyik diák úgy érezheti, megtalálta a helyét, és már nincsen egyedül. Ezek mind nemes vonások, de sokkal eredményesebbek együtt, összhangban, mint megosztva, önmagukban. Mert akik ezekkel a jellemzőkkel bírnak, kiegészítik, ösztönzik egymást, és mindannyian tanulhatnak a többiektól valamit. A griffendélesektől és hugrabugosoktól a közösségi szellemet, az igazság keresését, bátorságot és hűséges szívet, törekvést a jóságra. A hollóhátasoktól és mardekárosoktól pedig a kitartó munkát, motivációt, az egyéni szerepvállalást, az oktatás fontosságát és a nagyság elérését. Így lesz egy óriási kirakós darabkáiból összerakva egy kerek egész, folyamatosan fejlődő közösség, ahol a különböző egyéniségek inspirálják, erősítik egymást. Azonban van a sorozatban valaki, aki egy személyben egyesíti a négy ház jellemvonásait, így testesítve meg mindazt, ami a Roxfortot jelenti. Személyes kedvencem, akinek a neve is úgy hangzik, mint a szó: harmónia. Ő pedig nem más, mint Hermione Granger.

Bár elsőre nem úgy tűnik, de nagyon is fontosnak tartja a barátságot, bátorságot. Kevésbé vakmerő, mint a többi griffendéles, akit megismerünk, de az elismerést keresi és Hermione megingathatatlan az elveiben. Pont az teszi időnként olyan lehetetlenné, arrogánssá, hogy milyen makacsul ragaszkodik az értékrendjéhez, nem kezeli túl rugalmasan a morális meggyőződéseit. Viszont ezek az elvek nem maradnak meg nála csevegés szintjén, bármikor ki is áll mellettük: igazi aktivista. Nem csak a varázslók és a muglik jogaiért áll ki, de a házimanókért és minden varázslényért. Ha ott áll valaki mellett, akkor biztosan jó okkal és akarattal került oda, hogy segítse a barátait, megvédje a családját vagy kiálljon azért, amiben hisz. Szívvel-lélekkel támogat minden ügyet, de nem azért, mert ezt várják tőle, vagy mert valaki más kitalálta neki. Ő nem a kiválasztott, nem főhős, hanem az ő választása, hogy hős legyen. Az arra érdemeseknek, a védteleneknek, a kitaszítottaknak. Nem azért, mert ez lenne a rendeltetése, és nem azért, mert ne lenne más választása. Azért jó és azért törődik, mert ő egyszerűen ilyen: egy jobb, igazságosabb világot szeretne és nem csak saját magának, de mindenki másnak is. Ezt tartja helyesnek. Nem azért tart ott, ahol, mert a megfelelő ember szereti vagy mert valaki észreveszi és pártolja, hanem a saját döntései és a választásai határozzák meg az útját. Amikor nagyobb veszélyben van, mint a barátai, az csak még jobban motiválja, hogy segítsen legyőzni ezt a fenyegetést. Nem vár, hogy valaki más megmentse, hanem bátran kiáll saját magáért ugyanúgy, ahogyan másokért. Szigorú mindenkivel, de önmagával a legszigorúbb: annak érdekében, hogy elérje a céljait, hajlamos túl sokat vállalni. Ezt ellensúlyozza a családias légkörrel, amit megteremt maga körül. Hermione minden cselekedete azt mutatja, mit ér az emberség, a tisztelet és a szeretet. Ő egy jelzőfény, ami vezeti a többieket.

Hermione kitartó, elszánt és erős. De nem a fizikai ereje nagy, nem azért hős, mert rivalizálva méri össze az erejét a társaival. Bár dúl benne a versenyszellem, nem ezen van a hangsúly a személyiségében. Az akaratereje, tudásszomja, lelkiismerete és a lélekjelenléte erős. Tudja, mit akar és meg is tesz mindent, hogy elérje azt, a legnagyobb megpróbáltatások idején sem törik meg. Ő egy független szellem, aki nem engedi, hogy olyasmire kényszerítsék, amit nem akar megtenni. Ha a testét meg is sebzik, az eszéhez soha nem juthatnak el. Vannak romantikus kapcsolatai, vonzalmai, de nem hagyja maga mögött a céljait, barátait, kedvenc időtöltéseit, főleg nem a könyveit, ha valaki érdeklődni kezd iránta. Nem téveszti szem elől a lényeget, a motivációi világosak. Viszont a megfelelési kényszere miatt egy szorongós, feszült lány, aki nem reagál jól a stresszes helyzetekre és nehezebben oldódik fel társaságban. Eleinte nem nevezném kimondottan ravasznak vagy előrelátónak őt, ráadásul könnyen elveszti a hidegvérét kritikus helyzetekben. De mire eljutunk a történet végéhez, igazi stratégaként gondolkodik. A sok olvasás meghozza a gyümölcsét: analizál, elemez, rendszerez és ezeknek megfelelően, körültekintően hozza meg döntéseit. Ellazul a barátai mellett, sokkal magabiztosabban mozog ettől idegen helyzetekben is: belátja, nem minden a tekintélyes pozíció, vagy egy jó jegy. Megtanul érvényesülni és már kevésbé akar az elvárásoknak megfelelni. Az ilyen mértékű változás azonban rengeteg munkát, önismeretet és fegyelmet igényel. A realista gondolkodása és a belső hajtóereje segítik ebben. Ugyanúgy érvényesíti a saját érdekeit, mint amilyen jól tud együttműködni másokkal. Rengeteget dolgozik saját magán is, befelé fókuszál, hogy a benne rejlő legtöbb lehetőséget kiaknázhassa és elfoglalhassa megérdemelt helyét a varázsvilágban. Ehhez pedig a saját korlátait is túllépi, kihívásokat állít maga elé és nem hallja meg azt a szót, hogy lehetetlen.

Hermione vitán felül egy intelligens lány, aki imád tanulni, szereti képezni magát. Számára ez egy véget nem érő út, életfogytig tartó szenvedély. Az olvasás, könyvtárban kutatás számára reflex, a képzettsége és a gondolkodásmódja az identitásának legfontosabb pillérei. Nem érdekli, ki mit gondol erről, nem érdekli, hogy a korosztálya szemében ez menő tulajdonság vagy sem. Olykor persze bosszantóan tudálékos, kényszeresen jelentkezik és válaszol minden kérdésre, de ezt tudja magáról és vannak pillanatok, mikor visszafogja magát. Korán felismeri, hogy az oktatás fontos alap, amire egész életében építhet, ezért nem csak magának tartja meg ezeket az ismereteket. Szívesen segít a társainak, legyen szó tanulási módszerekről, házi feladatról, vagy órai segítségnyújtásról. Ezért is fontos példakép, mert megmutatja, hogy a megszerzett tudás olyan hatalom, amit nem vehetnek el senkitől. Akkor is, ha a világ el akarja hitetni velünk, hogy ez nem lényeges, ha úgy érezzük, nem lesz szükségünk már rá, vagy ha rossz kezekbe kerül a rendszer. A főszereplők közül ő az egyetlen, aki visszamegy a hetedik éve után a Roxfortba, hogy folytassa ezt az utazást. Amíg figyelemmel kísérjük, az ideje nagy részét nem a külsőségekre fordítja. Negyedévben, a karácsonyi bál idején kiderül, hogy tisztában van vele, hogyan legyen szebb, csinosabb. De ugyanúgy szereti a hétköznapi kinézetét is, és inkább a belső világának fejlődésére, a kapcsolatainak ápolására fókuszál és az általa fontosnak ítélt ügyekkel foglalkozik, mint egy tökéletes frizurával vagy ruhával. Soha nem fontosabb számára a kinézete, mint a leckeírás vagy a barátai. Tudatában van, hogy az idejét ezekre fordítva több jót tehet, akkor is, ha kócos a haja és akkor is, ha nem. Nem kérdés, hogy korának egyik legokosabb boszorkánya, de az a tény, hogy úgy lett végig iskolaelső, hogy közben megmentette a varázsvilágot is, lenyűgöző.

Hermione a csapat összetartó ereje, élő lelkiismerete és morális iránytűje. Soha nem tüntet fel senkit önmagánál rosszabbnak, nem aláz meg vagy bánt másokat csak azért, hogy ő többnek, jobbnak érezze magát. Nem nyom le egy másik gyereket, hogy ő feljebb emelkedhessen. Ez rendkívül fontos tulajdonság egy trollokkal, piszkálással, iskolai zaklatással telített világban. Nem ássa alá a többi lány tekintélyét, nem sérteget mást, hogy cserébe őt gondolják a fiúk vagánynak vagy érdekesnek. Nem ad a pletykákra és nem is gerjeszti azokat. Kedvességgel, diszkrécióval, megértéssel és segítőkészséggel tűnik ki a többiek közül, nem azért, mert megszégyenített valakit, aki más, mint ő. Az ő szemében mindenki egyenlő és mindenki megérdemli ugyanazt az esélyt és bánásmódot. Idealista, aki szigorú elvek szerint él, azt teszi, ami a helyes, keresi az igazságot. Nem valamiért cserébe, hanem egy jobb világért. Érti a kapcsolatok erejét, így nagyon sok időt és energiát szán azok építésére. Mindig ott van a családja és a barátai számára, támogatja őket, önzetlenül segít nekik, ha nehézségeik támadnak és megőrzi a titkaikat. Hozzá bátran fordulhat az, akinek szüksége van valamire, legyen az egy macska, aki senkinek sem kell, egy ismeretlen fiú, aki elvesztett egy békát, vagy egy háziasszony, akinek egy kis terhet le kéne venni a válláról. Olykor ő is tapasztal kétségbeesést, frusztrációt, de tudja, milyen fontos megélni ezeket az érzelmeket is, és megnyílni, megosztani a rosszat és a jót is, és őszintén elfogadni egymást, ezért is olyan nagyszerű barát. Ez a nyitottsága sebezhetővé is teszi, de a szerettei éppúgy megvédik őt, mint fordítva. Az empátia, a hűség és a gyengébbek védelme olyan erő, ami két irányba működik, formálja a kisebb közösségeket és nagyobb szintre emelve igazi változást hozhat a világban.

A varázsvilág vitathatatlanul tele van izgalmas szereplőkkel, lenyűgöző képességekkel és ami a legfontosabb, életteli egyéniségekkel. Hermione mégis kiemelkedik közülük a komplex, érdekes jellemével, még a hibáival is. Bebizonyítja, hogy nem lehet senkit egyetlen szóval leírni, egyetlen tulajdonsággal azonosítani. Ahogyan azt is, hogy senki sem marad ugyanaz a személy, aki tizenegy évesen volt: egy bosszantó kislányból azzá a hősnővé fejlődik, akire mindenki várt. Megtalálja az egyensúlyt a kedvesség, tudás, ambíció és bátorság között. Minden figyelmet megérdemel, mert tanulhatunk tőle.