Ha valaki Ketterdam utcáit rója, és meglát egy fekete bőrkesztyűbe bújtatott kezet, egy varjúfejben végződő sétapálcát egy elegáns ifjúnál, jobb ha összekapja magát. Ugyanis Kaz Brekker nem egy elkényeztetett úrifiú, hanem egy hírhedt bandavezér, aki rá is szolgált a hírnévre. Egy hihetetlenül intelligens fiatal, aki mindent tud a város alvilágáról és úgy általában a tolvajok trükkjeiről. Sántít, így eleve hátrányból indul egy durva, fizikai erőre is építő világban, mégis okosabb tartani tőle, vagy szövetségessé tenni. Ami leginkább érdekessé teszi őt, az a gondolkodása, ami segíti nem csak az előrejutását, de a túlélését is. Tudja, hogy nagyon fontos az alaptudás, hogy mindent megtanuljon a bűnözők módszereiről, trükkjeikről és a logikájukról. Ösztönös kíváncsiság jellemzi, mindig új dolgokat tanul, bővíti az ismereteit. Folyamatosan figyel a látszólag lényegtelen eseményekre, változásokra és mindig naprakész. Mert minél többet tud a különböző manőverekről, annál pontosabb következtetést vonhat le, mi is fog történni. Így előbb tud a felmerülő problémákról, mint ahogy azok létrejönnek és több ideje marad kiküszöbölni azokat. Egy folyamatot mindkét irányba látni ritka adottság: a következményből visszavezetni az okokat, vagy az okokból előrelátni a következményeket. Ez nem mindenkinek megy, de komplex problémamegoldáshoz, hatékony manőverezéshez és a potenciális veszély elkerüléséhez szükséges.
“Kaz Brekker didn’t need a reason. Those were the words whispered on the streets of Ketterdam, in the taverns and coffeehouses, in the dark and bleeding alleys of the pleasure district known as the Barrel. The boy they called Dirtyhands didn’t need a reason any more than he needed permission – to break a leg, sever an alliance, or change a man’s fortunes with the turn of a card.”
Kaz nem tesz különbséget a között, hogy kicsiben vagy nagyban kalkuláljon, ugyanazt a gondolatmenetet alkalmazza egyén-, és rendszerszinten is, és ez is teszi őt hatékonnyá. Bár az egyéni, emberi számítás megy neki nehezebben, különösen, ha valaki közel áll hozzá. De ő fejben tartja a teljes (dupla) könyvelését, a város kereskedőit, őreit, bűnözőit, elöljáróit, azaz bárkit, akivel érintkezhet, kirabolhat vagy hasznára lehet. Ez nem nagy bizalomról árulkodik, de ő mindig benne hagyja a pakliban azt a lehetőséget is, hogy tévedett: így tud felkészülni a rosszabb eshetőségekre is. Nem a meglévő tudásához alakítja az elméleti megoldást, hanem a tudásából merít és benne hagyja az ismeretlen hibalehetőséget is. Nem vet el egy lehetőséget, csak mert a saját igazából nem lát ki vagy mert az lehetetlennek tűnik. Nyitott minden eshetőségre, így fel is tud készülni rájuk, el tudja kerülni a nagyobb bajt. Lépésekben, fázisokban gondolkodik, türelmesen vár a megfelelő időpontra és nem hagyja, hogy az érzelmei átvegyék az uralmat. Ez nem jelenti, hogy nincs lelkiismerete, csak el tudja különíteni az érzelmeit, hogy az adott pillanatban sürgősebb, lényegesebb dolgokra tudjon koncentrálni.
“The easiest way to steal a man’s wallet is to tell him you’re going to steal his watch. You take his attention and direct it where you want it to go.”
Fizikai hátránya miatt tudja, lépésekkel a többiek előtt járva marad életben. Csak úgy nyerhet meg egy sakkjátszmát, ha belelát mások fejébe és előbb tudja, mire készülnek, mint ők maguk. Ehhez fontos segítség neki Inej, a Kísértet, aki mindent kifigyel neki. Kaz pedig a megszerzett információt szűri, analizálja, feldolgozza. Átlátja, hogyan változik a teljes kép és hogyan használhatja ezt fel a saját hasznára. Nem sok dolgot tesz, amihez neki nem fűződik érdeke, viszont ha valamit el akar érni, megállíthatatlan. Átgondolt, hideg, türelmes, ravasz, intelligens, amik együttesen nem egy barátságos vagy bizalomgerjesztő személyiséget formálnak, a többiek mégis szívesen melléállnak, mert biztonságban érzik magukat vele, bíznak a tervében, még ha nem is ismerik annak minden részletét.
Kaz egy (kifelé) magabiztos vezető, aki számol a többiek erősségeivel és gyengeségeivel is, és tudja, mikor kell előhívni ezeket, hogy lehet javítani rajtuk, hogy egy összehangolt csapatban dolgozhassanak. Tudja, kiket szeretne maga mellett tudni, és azt is, hogyan kezelje a személyes gyengeségeiket. Ebben pont a bizalmatlansága segíti: szisztematikusan keresi a hibát a társaiban és önmagában. Az emberi kiszámíthatatlanságot próbálja a minimumra szorítani. Tanul a baklövéseiből, bár újabbakat is követ el, mert kutatja, a korábban hol, hogyan hibázott, miben tévedett és mit kell tennie, hogy jóvátegye ezeket. Így legalább annyit tanul a mulasztásaiból, mint a sikereiből. A hiba egy esély számára, hogy fejlődjön, változzon.
“You haven’t been arrested since you were fourteen, and since I know you are not an honest man any more than you were an honest boy, I can only assume you have the quality I most need in a criminal: You don’t get caught.”
A “foglalkozása” természetéből adódóan gyakran kerül ő és a társai is veszélyes helyzetekbe. Egy kis figyelmetlenség, egy apró baki is óriásira nőhet és közben mindig fennáll a lehetősége, hogy valaki vagy valakik meghalnak. Ezért Kaz előre keresi a potenciális hibalehetőségeket, így védi magát és a társait. Megteszi, amit más nem. Kockáztat és a számításai általában be is jönnek. Felkészül, előre beszerzi a szükséges eszközöket. Ez könnyűnek tűnik, hiszen az adott helyzetben csak előkotorja a zsebéből a szükséges mentőeszközt, de ez nagy felkészültséget igényel. Kaz nem mondja senkinek, hogy a világ szép, hogy az élet fair, vagy hogy minden rendben lesz. Azt mondja, mindent megtesz, hogy életben maradjanak a protezsáltjai, ha hűségesek hozzá. Ő a legjobb, és ezért cserébe könnyen lemondanak a többiek az udvariasságról, a szép ígéretekről.
Bár munka közben láthatóan elemében van és élvezi amit csinál, legbelül és kívül is sérült. Ami lenyűgöző benne, hogy ezt nem rejti el a potenciális ellenségei és a világ elől, hanem felerősített védelmi mechanizmusai, sebei köré egyfajta misztériumot épít. Magán viseli ezek nyomait, mindenki láthatja, mégsem figyelnek rá: ez az igazi bűvésztrükk. Ez is mutatja, Kaz úgy gondolkodik a tolvajlásról, bűnözésről, személye bemutatásáról, mint egy bűvész: megtéveszt, show-műsort épít köré, látvánnyal és legendákkal zavar össze mindenkit. Közben már rég túljárt a többiek eszén és messze jár. Ennek a logikának megfelelően saját szándékait elrejti, a tervei egészét ritkán adja ki bárkinek is, így marad kiszámíthatatlan, veszélyes és ami a legfontosabb: életrevaló.
“Matthias knew monsters, and one glance at Kaz Brekker had told him this was a creature who had spent too long in the dark–he’d brought something back with him when he’d crawled into the light.”
Kaz fél közel engedni magához még azt is, akit szívből szeret. Attól tart, ha megengedné magának az őszinteséget, nyitottságot, és az ezekkel együtt járó sebezhetőséget, odalenne az, amit felépített a külvilág felé és meglátnák, hogy ő valójában csak egy ijedt kölyök. Talán odalenne a legendás objektivitása is, ami sikeressé tette. Így marad a hideg őszinteség, szarkazmus, távolságtartás és racionalitás, amik már elkülöníthetetlen részei. Bár a szavai nem azt mondják, hogy törődik másokkal, sőt legtöbbször épp az ellenkezőjét mutatja ennek, de a cselekedetei ennél sokkal beszédesebbek. Nála a durvaság olykor a legnagyobb kedvesség álruhában. Mert úgy tesz jót, hogy komiszságnak, önzésnek, bűnnek állítja be, de kívülről alaposan megfigyelve át lehet látni ezeken. Az igazság ott van a hazugságai között, csak meg kell találni. Sőt, néha az igazságra épp a hazugsága vezethet rá. Emellett a durvasága egy bizonyos szinten önmaga büntetése: mintha szomjazná, hogy utálják, legyőzzék és megkapja végre, amit a lelkiismerete szerint megérdemel. Olyasmi miatt, ami nem is az ő bűne. Lehet, hogy nem látványosan, de nagyon szigorú önmagával, emészti, vádolja és bünteti magát. Ennek része, hogy nem engedi, hogy szeressék vagy megismerjék. A rengeteg negatív tapasztalata, gyerekkorának lelki nyomai ellenére ő nem sajnálja magát. Motivációvá, hajtóerővé formálja ezeket. Az, hogy ki ő, néha talán ő maga sem tudja, amíg nem történik valami, ami emlékezteti arra, hogy van fontosabb dolog a bosszúnál: van, akiért érdemes vállalni, hogy sebezhetőek legyünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése